Kezdem nagyon unni, hogy az ossian pólós melós úrak nem értik azzal a félfamentes agyukkal, hogy nálam hiába tízdekáznak. NINCS tízdeka kolbász.
Húsz deka van, nincs vagdosás, trancsírozás, nem felezünk. Emberes adag, mustárral, kenyérrel, savanyúval, hatkilencvenért, éhes férfiaknak és nőknek egyaránt. Nincs nyávogás, ha kajás vagy, ettől jól fogsz lakni, amennyiben nem, vagy csak rágcsálnál, ne ezt edd. Ez nem az ételfestékkel meglöttyintett, paprikát is csak a kalocsai helyi tévéből látott áru, amibe beledarálják a csernobili disznóállomány felét, hanem rendes, becsületes étel, apám/anyám két kezéből, több évtizedes családi recept alapján. Úgyhogy te nem fogsz itt tízdekázni nekem, te sörösdobozfejű, négyiparit végzett, két lábon járó fogorvosi váróterem.
Ráadásul felháborodik a derék iparos ember, és odaköpi két szofi között, "mi az hogy nincs tíz deka, mindenhol van, minden rendes hentesnél". Igen ám, csak ez nem hentes, hanem egy kibaszott büfé, ráadásul az enyém, és az van, amit én mondok. Ha nem tetszik az üzletpolitika, eszel máshol, bunkósbot. Hiába mereszted a véreres, kocsmaközi szemeidet, nem fog semmi sem változni.
Ellenben Bajusz tegnap kisebb szemináriumot tartott arról, hogy milyen volt a hatvanas években csajozni/mulatni. Idézet következik:
"Bazmeg, de jó volt a muffokkal táncolni akkor! Mer mi úgy hívtuk őket, hogy muffok. BELÉPTEM a lábuk közé azt már le is voltak véve, mint a könyv! Ezek ma azt se tudják, ki a faszom az a Cintula (gy.k: Cintula az ilyen djnek tűnő arc, kb kétezer éves, ez a btót/dévényi vonal, a szalagavatómon ő rakta a mátépetiket)! Fingjuk nincs a buliról! 4 forintért vedeltem a skótviszkit sörrel, ma meg? Ezeré is csak levegőt vehetek! Higgye el Karcsika, minden jobb volt a Kádárrencerben!"
Boros Klári amúgy kezd lassan klinikai esetté válni:
"Képzelje el, a náci fiam (emlékszünk, náci sátán) elkezdett tippmixelni! Erre van ráállva, hogy tippmixezik, azt hiszi bármit is nyer? Nem nyer ez semmit. Ahelyett, hogy söpörné az utcát, itt ordíttatja ezt a szart, egész nap! Amúgy képzelje, minden szandál töri a lábamat."
Így állnak itt a dolgok, én pedig búcsúzóul csak Alan Harpert tudnám idézni:
"Vagy röhögök, vagy fejbelövöm magam."
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Denny Crane 2012.05.03. 12:35:51
Meg nem mondom melyik kretén volt az, aki rádiós műsvezként is ezt csinálta, főleg amikor a "magnósoknak" nyomatta a dalokat. Beleénekelt a közepébe bazmeg.
Denny Crane 2012.05.03. 12:45:17
nuur 2012.05.03. 16:08:49
Sausage777 2012.05.03. 16:36:09
